Helyi adók Budafok-Tétényben 2014-ben – mérték, bevételek, tapasztalatok, módosítások

A 2014. november 13-i képviselőtestületi ülésre elkészült a XXII. kerületi helyi adókat áttekintő, azok egyes pontjaiban módosításra javaslatot tévő anyag.

A javaslati anyagból az alábbiakban olvashatóak részletek:

Építményadó (a nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek után)

Összegszerűségében a legjelentősebb bevételt biztosító helyi adófajta, melyből 2014. évre 1 milliárd Ft bevételt terveztünk. A 2014. október 1-i adóbevételi eredmények alapján a tervezett adóbevételek 100,11%-osan teljesültek.

Az adóztatott építmények száma: 7244 db.

2011. évtől az építményadó mértéke a törvénybe újként bekerült differenciálási lehetőség szerint és a kerületi sajátosságokat, valamint az adózók teherviselő képességét is figyelembe véve a következőképpen került kialakításra:

  1. a pincékre vonatkozóan 1100 Ft/m2/év
  2. a 100 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó nagyságú kereskedelmi egység esetén 1400 Ft/m2/év
  3. a garázs, valamint a 100 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú kereskedelmi egység esetén 1580 Ft/m2/év
  4. minden egyéb építményfajta esetén 1300 Ft/m2/év

A magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló építményeire vonatkozóan változatlanul fennmaradt a 40%-os adókedvezmény, mely a fenti adómértékek mellett működtetve jelentős, mintegy 80 M Ft adótartalmú támogatást nyújt a magáncélt szolgáló garázsokra, hétvégi házakra, gazdasági épületekre.

Így a magánszemély garázsa után 948 Ft-ot, egyéb nem üzleti célt szolgáló egyéb építménye után pedig 780 Ft-ot fizet m2-enként és évente.

Változatlan formában fennáll a 81%-os kedvezmény, mely a csökkentett adómérték mellett további támogatást biztosít a magánszemélyek részére az üzleti célt nem szolgáló pince után (a fizetendő adó összege 209 Ft/m2/év) Ennek a támogatásnak az adótartalma 12 M Ft.

A 2011. évtől kialakított adómértékek 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is változatlanok maradtak, a támogatások sem módosultak az önkormányzat döntése alapján.

A végrehajtás tapasztalatai

Ebben az adónemben 2014. évben nem érkezett fellebbezés.

Az adómérséklésre, adóelengedésre irányuló lakossági kérelmek száma 31 db volt. A méltányossági eljárás során az adóhatóság 2 kérelem esetében nem találta megalapozottnak az adó mérséklését, 29 esetben azonban az ügyfél kérelmére az előírt adót mérsékelte; összesen 1.724.907 Ft építményadót engedett el méltányosságból.

A magánszemélyek köréből elsősorban a garázsok adóztatásával kapcsolatos kritikai észrevételeket kaptunk, illetve az önkormányzati vezetők, képviselők is sok esetben találkoztak olyan adózói véleménnyel, mely szerint a garázsok után megállapított adó magas a lakások adójához képest, de a többi üzleti célt nem szolgáló építmény adójánál is többet kell fizetniük a garázstulajdonosoknak.

A vállalkozókat érintő adók mérséklésének – a vonatkozó eljárási törvény rendelkezésére figyelemmel – nincs helye, az egyedi problémák méltányossági adómérséklés vagy adóelengedés útján való orvoslása kizárólag magánszemélyek esetében lehetséges.

Ezért kell kiemelt figyelmet fordítani az üzleti célt szolgáló építmények adómértékével kapcsolatban felmerült panaszok, kérések mérlegelésénél is.

Az építményadót illetően három területet érintően érkeztek a jelenlegi szabályozást érintő kritikai észrevételek, jelzések. A magánszemélyek részéről a garázsok adója, a vállalkozások részéről a pincék (borospincék, egyéb pincék) adókötelezettségének helyzete, és az oktatási célt szolgáló épületek adóztatása.

A garázsok adóztatása

A magánszemélyek köréből elsősorban a garázsok adóztatásával kapcsolatos kritikai észrevételeket kaptunk, illetve az önkormányzati vezetők, képviselők is sok esetben találkoztak olyan adózói véleménnyel, mely szerint a garázsok után megállapított adó magas a lakások után fizetendő kommunális adó összegéhez képest, de a többi építmény adójánál is több.

Az előzmények közt meg kell említeni, hogy a lakóépülethez, üdülőhöz tartozó garázsok hasznos alapterületéből a 2010-ig hatályban lévő szabályozás szerint 16 m2 terület adómentes volt, mely adómentes terület 2011-től megszűnt.

2011. évtől tehát a korábbiakhoz képest jelentősen növekedett a lakóépülethez, hétvégi házhoz tartozó garázsok adókötelezettsége, mely különösen a 16 m2-es, vagy annál kisebb garázsok tulajdonosait érintette elevenen, hiszen számukra újként merült fel a garázs utáni építményadó fizetési kötelezettség, de a 16 m2 feletti garázsok után is jelentősen emelkedett az adó.

A társasházi teremgarázzsal rendelkező tulajdonosok érezték meg legkevésbé a változást, mivel a családi házhoz vagy üdülőhöz tartozó garázsokkal ellentétben az osztatlan közös tulajdonban álló garázstulajdonuk után ők korábban sem vehették igénybe saját beállójuk után a 16 m2-es csökkentést, hiszen az az egész teremgarázs mint egyetlen adótárgy után csupán egyszer kerülhetett levonásra.

A fennmaradó teljes terület után (mely a közlekedő tereket is magában foglalja) a társasházban fennálló tulajdoni hányadaik arányában fizettek (fizetnek) a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonukban álló garázs után. Így az adómentes terület megszüntetése adójogilag azonos helyzetbe hozta az összes garázstulajdonost, mely önmagában igazságosabb helyzetet teremtett.

A magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló garázsa után a 2011. évtől változatlan 1580 Ft/m2/évi adómértékből további 40%-os adókedvezmény jár, így ténylegesen négyzetméterenként 948 Ft/m2/éves adót kellett fizetni, míg a gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló garázsok (bevásárlóközpontok teremgarázsai stb.) a kedvezmény nélkül 1580 Ft/m2/évi adót fizettek 2011-2014. évekre.

Ennek megfelelően egy átlagosnak tekinthető 20 m2-es garázs után évi 18.960 Ft éves adót kell fizetni.

Tekintve, hogy az alapvető szükségletet (lakhatást) kiszolgáló lakások adóját önkormányzatunk az egyéb építmények adójához képes kiemelten alacsony összegben határozta meg a kommunális adó alkalmazásával, a lakások adójához nem viszonyítható a garázsok építményadójának nagysága.

Azonban az jogos elvárásnak tekinthető, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő egyéb nem lakás célú épületek, épületrészek (hétvégi ház, gazdasági épület stb.) adóztatási szintjén, vagy ahhoz közel adózzanak a garázsok is.

A probléma orvoslása során mérlegeltük, hogy a 16 m2 adómentes terület újbóli alkalmazása ismételten a fent jelzett igazságtalan állapotot hozná létre, továbbá visszaszűkíteni a 2011 óta több mint duplájára nőtt adózói kört, melynek az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében épp a kiterjesztése a cél (többen kevesebbet fizessenek) és közel 60 M Ft adóbevételi kieséssel is járna.

Az igazságos adózást és a nem üzleti célú garázsok után fizetendő adó csökkentését egyszerre szolgálja a következőkben javasolt módosítás:

A magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló garázsa után az 1580 Ft adómérték mellett a korábbi 40%-os adókedvezményt 51%-ra emelnénk. Így ezen garázsok után négyzetméterenként a jelenlegi 948 Ft helyett 774,2 Ft négyzetméterenkénti adót fizetnének.

A garázsok adója a módosítást követően közel azonosan alakul a többi építmény (hétvégi ház, gazdasági épület stb.) 780 Ft-os négyzetméterenkénti adójával, vagyis a magánszemélyeket érintő adóteher elosztás igazságosabbá válik, és legfőképpen az adók jelentősen, 18,4%-kal csökkennek ebben a szegmensben. A korábbi példában szereplő 20 m2-es garázs éves adója így 18.960 Ft helyett jövőre 15.484 Ft lenne.

A garázsok adókedvezményének fenti mértékű növeléséből 16,8 M Ft adókiesés várható, amit a garázsok ellenőrzésére, feltárására irányuló folyamatos adóhatósági tevékenységgel, vagyis a garázstulajdonosok mind teljesebb körének adózásba vonásával próbálunk hosszú távon pótolni.

Pincék adójogi helyzete

A kerület jellegzetes építményfajtái a pincék. Ezen speciális adottságokkal bíró építmények adózási szabályainak a meghatározására az elmúlt időszakban is kiemelt figyelmet fordítottunk, és a mindenkori jogszabályi lehetőségekhez mérten kedvezményesen adóztattuk őket.

A kerület “Turizmusfejlesztési Koncepciója” is kiemelten foglalkozik a pincék helyzetével, megfogalmazza, hogy a Budafok-Tétényben folyó nagy múltú borászati, pezsgőgyártási tevékenység, illetve a mintegy 70 km-es pincerendszer – a többi kedvező kerületi adottságunk mellett – kiaknázható turisztikai-idegenforgalmi potenciált jelenthet, amennyiben ezen értékek összehangolt fejlesztésére sor kerül.

Az összehangolt szabályozás részeként egy olyan, a korábbiaknál is kedvezőbb építményadó mértékre teszek javaslatot, mely a turisztikai célok megvalósítását is hatékonyan képes elősegíteni.

Az idegenforgalmi szempontból frekventált helyen lévő (Kossuth Lajos utca, Nagytétényi út eleje) területen amellett, hogy örömteli fejlesztések is történnek (Borváros stb.) a legnagyobb pincék sajnos lehangoló látványt nyújtanak, elhagyatott állapotban vannak jelenleg, mert tulajdonosuk felszámolás alatt lévő cég.

Tevékenység jelenleg nem folyik ezekben a pincékben. Feltehetően nagyban megkönnyíthetné ezeknek az épületeknek az értékesítését, és a vásárlási-befektetési kedv is nagyobb lenne, valamint a folyamatban lévő fejlesztések is jobb ütemben haladnának abban az esetben, ha a pincék adója a jelenleginél is alacsonyabb szinten kerülne megállapításra 2015. évtől.

A borászok oldaláról, és egyéb pincét hasznosító vállalkozóktól is kaptunk jelzéseket arra nézve, hogy a jelenlegi adóterhek sok esetben nehezen teljesíthetők számukra a pincék felújítását, állagjavítását, illetve fenntartását szolgáló kiadásaik és egyéb gazdasági hatások mellett.

Az ismertetett okokból és a pincéknek a többi építménytől eltérő specifikumára figyelemmel (ti. nagy hasznos alapterületük miatt az általánosnál nagyobb az adókötelezettségük és magas fenntartási költségek mellett viszonylag kisebb mértékű hasznosítási lehetőséggel bírnak) a vállalkozások esetében és a magánszemély tulajdonosoknak is az általánosnál nagyobb terhet jelent az adókötelezettség rendezése.

A pincék adóztatása jelenleg a következők szerint zajlik:

2011-től kezdve jelentősen alacsonyabb szinten, 1100 Ft/m2/évi mértékben határoztuk meg a pincék építményadójának mértékét a többi építmény adójához képest, melyek az épület típusától függően 1300, 1400, illetve 1580 Ft/m2/év összegűek.

Így az összes vállalkozás célját szolgáló pince (a benne folytatott üzleti tevékenység jellegétől függetlenül) alacsonyabb szinten fizeti az építményadót.

A használaton kívül álló (vállalkozási célt nem szolgáló) pincék után a magánszemély tulajdonos 81% adókedvezményt vehet igénybe, így ők ténylegesen 209 Ft/m2/év adót fizetnek ezen pincéjük után.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján azok a gombatermesztésre használt pincék, melyben az adóalany maga folytatja a növénytermesztési (gombatermelési) tevékenységet, adómentességet élveznek.

Az adóhatósági nyilvántartásban összesen 211 db pince szerepel, ebből:

  • 21 db pince borászati célokat szolgál, ezek közül 4 pince tulajdonosa felszámolás alatt van
  • 120 db pincében az adóalany gombát termeszt, ezért adómentesek
  • 12 db pincét egyéb vállalkozási célra hasznosítanak
  • 58 db pince pedig magánszemélyek tulajdonában, hasznosításon kívül áll

A pincékre összesen 69 M Ft adókötelezettség áll fenn, mely kötelezettségből 17 M Ft felszámolás alatt álló adós tartozása, mellyel a változás volumenének számítása során nem számolhatunk. Így a változással érintett adó összesen 52 M Ft.

Ebből

  • a 21 db borospince után (a négy felszámolás alatt álló cég be nem hajtható éves adókötelezettségével, mely 16 M Ft nem számolva) ~ 36 M Ft/év adókötelezettség áll fenn
  • a 120 db gombapince után nem áll fenn adókötelezettség, vagyis ebben a szegmensben a pincék adómértékének módosítása nem eredményez adóbevételi kiesést
  • a 12 db egyéb vállalkozási célt szolgáló pince adókötelezettsége összesen ~13 M Ft/év
  • az 58 db, 81%-os kedvezménnyel támogatott magánszemélyt érintő építményadó összege: 3 M Ft/év.

A pincék hasznosítás szerinti kimutatásaiból látható, hogy diszkriminatív megoldás lenne, és így a Htv. szabályaiba ütközne egy, kizárólag a borászokra vonatkoztatott alacsonyabb adómérték megállapítása, hiszen komoly nagyságrendet képviselnek az adóköteles pincék közül az egyéb vállalkozási célt szolgáló pincék is, ami jogos panaszra adna okot a nem borász vállalkozások számára.

Ezen túlmenően a pincék turisztikai célú hasznosítása keretében természetesen a vendéglátással kapcsolatos egyéb támogatandó funkció is felmerülhet, mely egy ilyen jellegű szabályozás kapcsán szintén kifogásolható lenne az egyéb, felszíni vendéglátóhelyek és más, turizmushoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozások részéről.

Ugyanakkor a pincék adómértékének általános csökkentése nem vethet fel diszkrimináció tilalmába ütköző jogszerűtlen megkülönböztetést.

A pincék adómértékét 1100 Ft-ról a felére, 550 Ft/m2/év összegre javasolom módosítani, ezzel a jelenlegi 52 M Ft-os (felszámolás alatt állók kötelezettségét nem tartalmazó) adókötelezettség összege a felével, 26 M Ft–tal csökkenne.

Azonban ezzel egyidejűleg várható az érintettek fizetési hajlandóságának javulása, a felszámolás alatt álló ingatlanok sikeres értékesítése, valamint az adóhatóság feltárási és behajtási tevékenysége folytán növekvő adóbevételek, így számottevő adóbevételi kiesés az 1 milliárd Ft-os nagyságrendű építményadó bevételeken belül nem lesz érzékelhető, illetve az adókiesés az adóhatóság feltárásaiból, ellenőrzéseiből származó többletadóból pótolható.

Az oktatási intézmény elhelyezésére szolgáló építmények adójogi helyzete

2011. évig az oktatási-nevelési célt szolgáló intézmény elhelyezésére szolgáló épület a Htv. rendelkezései alapján adómentességet élvezett.

Ez a közszolgáltatói funkcióból eredő mentesség a nem költségvetési szervként működő oktatási intézmények (magániskolák, óvodák, napközik stb.) vonatkozásában 2012. évtől megszűnt, ettől az időponttól kerületünk egyetlen főiskolája (mely a kerületben szintén egyedülálló szakközépiskolai képzést is nyújt) működését szolgáló építmény után is az általános adómértékek szerinti építményadó fizetési kötelezettség áll fenn.

A főiskola 2010. évben költözött a kerületbe és vásárolt meg egy patinás, nagy alapterületű ingatlant, oktatási céljainak a megvalósítására.

A főiskola rektora többször jelezte, hogy a felsőoktatás átalakulása, az államilag támogatott hallgatói helyek megszűnése és egyéb, magánoktatási intézményként rá vonatkozó szigorú szabályok miatt nem várt pénzügyi nehézségekkel küzd annak ellenére, hogy az intézményben államilag elismert felsőoktatási tevékenységet folytatnak.

Folyamatosan próbál új piacokat feltárni, új képzéseket indítani, de ezek eredményei csak később jelentkeznek. A főiskolát érintő helyi adók megfizetésére immár képtelen, azok csökkentésével az önkormányzat hozzájárulhatna a kerület közép- és felsőoktatási lehetőségének bővüléséhez, működésük biztonságának megőrzéséhez.

Az oktatási-nevelési célt szolgáló épület után jelenleg 1300 Ft/m2/év építményadó fizetési kötelezettség áll fenn.

Ez az építményadó kötelezettség nem csak a főiskolát, hanem az összes magániskolát, óvodát és magán-napközit érinti, tekintve, hogy 2012. évtől, a Htv. szerint adómentességre csak az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár jogosult abban az adóévben, melyet megelőző évben vállalkozási tevékenységéből származó bevétele után sem belföldön sem külföldön adófizetési kötelezettsége (nyeresége) nem származott.

A 2012. évi változást követően jelenleg csupán 2 oktatási intézmény adott bevallást és fizet építményadót épülete után.

Az előzetes feltárások (internetes adattartalmak áttekintése és egyéb források) alapján 13 db olyan magánoktatást-nevelést folytató szervezetet vagy vállalkozót találtunk, akik 2012. évtől építményadó kötelezettség alá eshetnek, azonban ez idáig adóbevallást nem adtak.

Ezek többségében lakóépületek elkülönített részében, vagy a lakás egyes helyiségeiben kialakított magánóvodák, napközik; adókötelezettségük a használt terület arányában nem magas. Ezekben az esetekben az adóbevallásra való felszólításuk és az adók visszamenőleges megállapítása jelenleg folyamatban van.

A fizetési nehézséggel küzdő főiskolán túl a kerületben működő egyéb alap- és középfokú oktatási intézmények költségvetési szervként funkcionálnak, így rájuk nézve a Htv. szerint helyi adó kötelezettség nem áll fenn.

Az előadottakból megállapítható, hogy az adómérték mérséklése csupán a kerületben található, nem állami fenntartású felsőoktatási intézmény esetében indokolt. Ezért a szabályozást a 2011. évi CCIV. törvény 1. számú mellékletében meghatározott Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeire (melyek közt a kerületben működő érintett főiskola is szerepel) vonatkoztatva javaslom meghatározni.

A csökkentés mértékét 50%-ban javaslom meghatározni, mely alkalmas a kívánt cél megvalósítására.

A teljes adómentesítést (0 Ft adómérték meghatározását) ugyanakkor nem javaslom, mert a Htv. vonatkozó szabályozása szerint adómentesség még az ott felsorolt alapítványokat, közszolgáltatókat stb. is csak akkor illeti meg, ha vállalkozásából nyeresége nem származott, így az üzleti alapon működő főiskola ilyen mértékű támogatása nem lenne a Htv. szabályaival szinkronban.

A javaslattal érintett építményadó évi 3,4 M Ft, melynek 50%-os, vagyis 1,7 M Ft-os csökkenését idézné elő a következők szerint javasolt módosítás:

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei tulajdonában álló épületre, épületrészre vonatkozó építményadó mértékét a jelenlegi 1300 Ft/m2/év adómérték 50%-ában, 650 Ft/m2/év mértékben javaslom meghatározni.

A módosítás végrehajtása esetén az ebből a szegmensből várható adóbevételeink 1,7 M Ft-al csökkennének, mely adócsökkenés azonban a folyamatban lévő feltárások eredményéből biztonsággal pótolható.

Magánszemélyek kommunális adója (a lakások, lakásbérlemények után)

Ez az adófajta biztosítja a lakások átlagosnál alacsonyabb adóterhelését a lakások hasznos alapterületéhez sávosan igazodó 9245-25628 Ft adóval. 18531 lakást adóztatunk.

2012. évtől a törvényi lehetőségekkel élve a 120 m2 feletti lakások adótételeit megemeltük, az ennél kisebb hasznos alapterületű lakások adóinak változatlanul hagyása mellett.

A lakások adói jelenleg a következőképpen alakulnak:

lakásnagyság
(m2)
lakások száma
(db)
adómérték
(Ft/év)
kedvezmény
(Ft/év)
fizetendő adó
(Ft/év)
0-60 8517 25628 16383 9245
61-120 8042 25628 12383 13245
121-200 1737 25628 4628 21000
201- 234 25628 0 25628

A rendeleti szabályozás a nyugdíjas, vagy kizárólag nyugdíjas családtagjaikkal együtt lakó adózók részére biztosított 50%-os adókedvezményt, amely 3501 adózót érint és a kedvezmény (támogatás) összege 19.462 ezer Ft.

A széles körben kiterjesztett adókötelezettség az egyedileg alacsony adómértékek mellett is számottevő, 2014. évre 190 M Ft összegben tervezett adóbevételt biztosít az önkormányzat számára, melynek 94,3%-a 2014. október 1-i állapot szerint már befizetésre is került az önkormányzat számlájára.

A végrehajtás tapasztalatai

A kommunális adót érintően nem érkezett fellebbezés és lakossági panasz sem volt.

Az adóelengedésre irányuló kérelmek száma 73 db volt, a méltányossági eljárás során az adóhatóság 5 kérelem esetében nem találta megalapozottnak az adó mérséklését, 68 esetben pedig az adózó kérelmére az előírt adót mérsékelte, összesen 1.351.851 ezer Ft-ot engedett el méltányosságból.

Tekintettel arra, hogy sem lakossági panasz, sem pedig jogorvoslati kérelem nem érkezett, és az önkéntes megfizetések szintje magas, semmi sem utal arra, hogy ezeknek – az építményadóhoz képest alacsony összegű – adókötelezettségeknek a teljesítése bármely adózói kör részére nehézséget okozna.

Az egyedi fizetési nehézségek orvoslása a méltányossági eljárásokban minden indokolt és kérelmezett esetben megtörtént.

Telekadó (a Htv. szerint teleknek minősülő bel- és külterületi ingatlanok után)

Az adóztatott telkek száma 3316 db. 2012 előtt az volt a tendencia, hogy a beépítésekkel a telekadót fizetők száma, és az adóból származó bevétel is egyre csökkent.

A Htv. 2012. január 1-től hatályba lépett módosításai, az új adószámítási módszer, illetve egyes törvényi mentességek megszűnése kapcsán már 2012. évben adóbevételeink jelentősen megnőttek. A Htv. 2012. január 1-től lehetőséget biztosít a Htv. szerint teleknek minősülő külterületi ingatlanok adóztatására is, mely lehetőséget csak 2013. január 1-től használtunk ki.

Telekadóban az idén 390 millió Ft adóbevételt terveztünk, mely az október 1-i állapot szerint 93,68%-osan teljesült. Ez az időarányos adóbevételi mutató valószínűsíti hogy év végéig elérjük a 100%-os teljesítési arányt.

A külterületi telkek adóztatása csak azt a 19 db, vállalkozók tulajdonában álló külterületi telket érinti, amelyet a mezőgazdasági művelés alól kivettek és a tulajdonos üzleti céljait szolgálják.

A külterületi ingatlanokra összességében 25.758 ezer Ft adókötelezettséget írtunk elő. A magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló külterületi ingatlanait mentesítjük a telekadó kötelezettség alól.

A telekadó mértéke differenciált. A Kúria utóbbi időszakban, a telekadóztatás kapcsán hozott jogegységi döntéseire, a tárgyban kialakított álláspontjára, valamint a telekadó tárgyában született legfrissebb bírósági döntésekre figyelemmel már a 2014. évi rendeleti szabályozás kialakításánál komoly hangsúlyt fektettünk az adómértékek Htv. 6. § c) pontja szerinti differenciált megállapítására, amihez a végrehajtás során felmerülő problémák, jelzések biztosították az alapot.

Így került sor a jelenleg hatályos alábbi adómértékek kialakítására:

a telekadó mértéke a telek négyzetméterben számított területe után (Ör. 8 §)

  1. belterületi telekre vonatkozóan 287 Ft/m2/év
  2. külterületi telekre vonatkozóan 200 Ft/m2/év
  3. a környezeti kár elhárítására, megszüntetésére irányuló műszaki beavatkozás ideje alatt azon telek után, melyen az illetékes környezetvédelmi hatóság jogerős döntése alapján környezeti kármentesítés zajlik 0 Ft/m2/év
  4. azon telek után, mely területének több mint 50%-a a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KÉSZ) szerint 0%-os beépíthetőségű, Z-EZ-XXII/2, Z-EZ-XXII/3, E-TG-XXII/2, E-VE-XXII/1 és E-TT-XXII/1 övezetbe tartozik 100 Ft/m2/év
  5. az olyan telek után, mely területének több mint 50%-át a KÉSZ szerint L7 építési övezetbe sorolt, az épülettel beépített úszótelkeket magában foglaló, azokat körülvevő tömbtelkek képezik, melyek időben korlátozás nélkül a közforgalom számára megnyitottak 50 Ft/m2/év

Az adómértékek útján érvényesülő, vállalkozókra is kiterjesztett támogatás mellett számos adómentesség, illetve adókedvezmény vonatkozik (kizárólag magánszemély tulajdonos részére) a további esetekben:

  • A lakóházhoz tartozó, telekadó alól mentes terület 2000 m2 (így a nagyterületű, de lakóépülettel részben beépített telkek esetében általában nem áll fenn adókötelezettség)
  • A hétvégi házhoz 600 m2 adómentes területet biztosít a rendelet szintén az önkormányzat döntése alapján
  • Adómentes az üres telek lakóépülettel történő beépítése esetén az építkezés időtartamára, maximum 4 évre (a telkek rendeltetésszerű beépítését támogatja úgy, hogy nem teljesítés esetén visszamenőleg meg kell fizetni az elengedett adót)
  • Adómentes az adózó által kezdeményezett, közterület-szabályozással együtt járó telekalakítás ideje alatt (az osztatlan közös tulajdonok rendezésére ösztönöz)
  • Adómentes az a terület, melyre szabályozási terv közintézmény elhelyezéséről intézkedik
  • Adómentes a szabályozási tervvel útszabályozásra fenntartott terület
  • Adómentes az a telek, amelyen magasfeszültségű vezeték tartóoszlopa áll, vagy magasnyomású gázvezeték halad át és ezért beépíthetetlen
  • Adómentes a magánszemély tulajdonosnak a település külterületi részén elhelyezkedő, üzleti célt nem szolgáló adótárgya
  • Az éves adóból 30%-os kedvezményben részesül a magánszemély adóalany az üzleti célt nem szolgáló belterületi telke, telekrésze után (fizetési kötelezettség 200,9 Ft/m2/év)
  • Az R. 8 § d) pontjában foglalt telekadó mértékkel számított éves adóból 50%-os kedvezményben részesül a magánszemély adóalany az üzleti célt nem szolgáló telke, telekrésze után (fizetési kötelezettség 50 Ft/m2/év)

Ezek az önkormányzat által biztosított adómentességi szabályok szinkronban vannak a telkek rendeltetésszerű használatának kiváltásával kapcsolatos törekvéseinkkel, a támogatáson keresztül erősítik azok megvalósulását, ezért további fenntartásuk indokolt.

A végrehajtás tapasztalatai

Telekadót érintően 1 db fellebbezést nyújtottak be az év folyamán.

Az adóelengedésre irányuló kérelmek száma: 30 db volt. A méltányossági eljárás során az adóhatóság 1 kérelem esetében nem találta megalapozottnak az adó mérséklését, 29 esetben pedig az adózó kérelmére az előírt adót mérsékelte, összesen 5.044.681 ezer Ft-ot engedett el méltányosságból.

A 2013. évtől adókötelezettség alá vont külterületi telkek esetében az egyetlen ominózus (2013. évi adókötelezettséget érintő) ügyön kívül jogorvoslati eljárás nem indult.

Aktuálisan áttekintve a külterületi adók megfizetettségét, azt állapítottuk meg, hogy 2014. évben úgy az első mint a második féléves adót önkéntesen megfizették, illetve az engedélyezett részletfizetést előírás szerint teljesítik az érintettek.

Ebből az következik, hogy a jogvitás ügyön kívül a többi érintett tulajdonos elfogadta a telekadó mértékét, azt képes is megfizetni, vagyis általánosságban nem haladja meg a fizetési kötelezettség az érintett vállalkozók teherviselő-képességét.

Lakossági panasz nem érkezett, csupán az építményadó fejezetben részletesen tárgyalt, felsőoktatási intézményt érintő helyi adó kötelezettség merült fel a telekadó vonatkozásában is, mint orvoslásra váró jelzés, mivel a főiskola közel azonos mértékben fizet építmény- és telekadót is az ingatlana után. (A Htv. 2012. évet megelőzően a telekadó vonatkozásában is adómentességet biztosított az oktatási-nevelési célú intézmény telkére.)

Az építményadó tárgyalása során előadott indokok alapján az államilag elismert felsőoktatási intézmények tulajdonában álló telek adómértékének kialakítására a következő javaslatot teszem:

Javaslat: Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei tulajdonában álló, oktatási célt szolgáló építmény telkének adómértékét a jelenlegi 287 Ft/m2/év adómérték 50%-ában, 143 Ft/m2/év összegben javaslom meghatározni.

A módosítás végrehajtása esetén az ebből a szegmensből várható adóbevételeink 1,7 M Ft-al csökkennének, mely adócsökkenés azonban az oktatási-nevelési célt szolgáló egyéb ingatlanokra folyamatban lévő feltárások eredményéből biztonsággal pótolható.

Forrás: budafokteteny.hu