Lakossági konzultáció Budafok belvárosának megújulásáról

2014. június 18-án (szerdán) 17:30-tól a Promontorium Polgári Casino lakossági konzultációt szervez az Ipartestület székházában, hogy az ennek során elhangzó véleményeket összegezzék és beépítsék a készülő civil belvárosi koncepcióba.

Beszámoló a rendezvényről (2014.07.10)

A Casino 2013-tól városfejlesztési fórumsorozatot szervezett, amelyen Budafok belvárosának megújulása került terítékre különböző szempontokból. Ennek zárásaként kerül sor a lakossági konzultációra.

Az ajánlóból:

Az egy éves munka során felkért szakértők, építészek, közösségfejlesztők, területfejlesztők, gazdasági szakemberek segítették a munkát, hogy átfogó elképzelést fogalmazhassunk meg a belvárosra.

A közösségi tervezés célja, hogy lakókörnyezetünk jövője az ott élők igényeinek megfelelően alakuljon.

Fogalmazzuk meg véleményünket közösen, mindazok, akik a belvárost használjuk, ott élőként, ott dolgozóként, ott elérhető szolgáltatásokat igénybevevőként.

Minél több szemmel, minél több oldalról nézzük meg, hogyan lehet élővé tenni a várost, hogyan tudna többeket megszólítani, behívni, és időtöltésre ösztönözni!

Feladatunknak tartjuk, hogy ezeket a szempontokat, javaslatokat összegezzük, és civil koncepcióként tájékoztassuk erről a döntéshozókat.

Felelősségünk, hogy belvárosunk jövőjének alakításában segítsük a város vezetését, és a várost használók érdekeiről, igényeiről tájékoztassuk.

Ezzel tud a városi közösség hozzájárulni ahhoz, hogy a belváros jövője a várost használók szempontjainak figyelembe vételével alakuljon.

Program

17:30

Dr. Mészáros Péter (elnök): a közösségi tervezés célja
Döbrönte Katalin (PPC elnökségi tag): a Közösségi tervezési projekt eddigi eredményei
Csizmár Gyula (építész): Budafok belvárosa az építész szemével

18:00 – 18:30

A résztvevők véleményformálása megadott témák körül párhuzamos szekciókban moderátorok közreműködésével:

  •  a belváros arculata, közterei, parkjai, zöldfelületei
  • a belváros közlekedése, a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása, Mária Terézia utca forgalomterhelése
  • szolgáltatások, kulturális és rekreációs lehetőségek a belvárosban

18:30 – 18:45

A párhuzamos szekciók véleményének bemutatása

18:45 – 19:15

Vita, hozzászólások

Moderátor: Sain Mátyás, Közösségfejlesztők Egyesülete

*****

A szervezők várják a véleményeket, javaslatokat. A részvételi szándékot az info [kukac] promontoriumcasino.hu címen kell jelezni.

Helyszín: Ipartestület Székháza, Mária Terézia utca 60.

Forrás: promontoriumcasino.hu


Beszámoló a rendezvényről a Casino honlapján (2014.07.10):

A közösségi tervezési projekt egyik záró eseményeként a helyben élőket, érintetteket próbáltuk megszólítani, meghívni, véleményüket kikérni ilyen közvetlen módon.

A Kossuth Lajos utca, Mária Terézia utca, Játék utca, Pécsi utca teljeskörűen, a Leányka utca és a kapcsolódó kisebb utcák, Kölcsey utca, Magdolna utca lakói és intézményei, vállalkozásai kaptak meghívót közvetlenül.

Az este folyamán mintegy hatvan fő jelent meg és fejtette ki véleményét.

*****

Mészáros Péter bevezetőjében beszélt a belváros problémáiról, az elmúlt bő húsz év folyamatairól, a tágabb értelemben vett leromlásról, műszaki, erkölcsi, városszerkezeti, közlekedési, funkcionális elemeiről.

Majd kitért a Casino keretében az elmúlt hat évben folyó ilyen műhelymunkára, a városrehabilitációs, városfejlesztési kerekasztalok sorára, melyeknek a jelen projekttel próbáltunk szélesebb aspektust adni.

Beszélt a projekt eddigi eseményeiről, elemeiről. Szántó Tamás Casino elnökségi tag kiemelte még a helyben lakók véleménye kikérése, illetve az önkormányzat és a civil szervezetek (így a Casino) közötti együttműködés, párbeszéd fontosságát.

Ezután Pálfy Sándor egyetemi tanár (BME Urbanisztika Tanszék) ‘Városrekonstrukciós lehetőségek Budafok belvárosában, a városi fenntarthatóság lehetősége’ címmel tartott előadást.

Pálfy Sándor bő húsz éve tervezőként foglalkozott Budafok belvárosával egy akkori belvárosi szabályozási terv keretében, s most annak mintegy folytatásaként készített szakértői tanulmányt a belváros fejlesztési, rehabilitációs lehetőségeiről.

Vázolta a húsz év előtti helyzetet, a városszerkezet alakulását történelmi távlatokban (Fehérvári országút, Kossuth Lajos és Mária Terézia utca alakulása, városkép, beépítés az akkori ingatlanfejlesztési segédlet elemeivel).

Összevetette az 1993-as, az akkor tervezett, és a mai állapotot, megállapítva, hogy sok változás nem történt – néhány városképileg értékes épület lebontásra került, s megépült a Promontor udvar.

Felhívta a figyelmet néhány városképileg jellemző, és problematikus pontra (mint a Kálvária, a Péter-Pál kápolna elé negyven éve beépített egykori ABC-áruház, a korábbi Szivárvány áruház térsége), illetve kiemelte a Kossuth Lajos utca múlt század eleji képét, mely részben visszaállítható lehet.

Utalt a nagyvárosi elemekre (tömbházak, nagy forgalom mind a Duna parton, mind a belvárosban), de a kisvárosi hangulat jelenlétére is. Végül tanulmányára hivatkozva kitért a fenntartható város fogalmára, és a részvételi tervezés jelentőségére.

Döbrönte Katalin, a projekt vezetője a projekt eddigi eredményei, tapasztalatai tükrében a belváros megújításának lehetséges koncepciójára, irányaira tett áttekintést előadásában. Több tematikus fórum-kerekasztal volt ebben az időszakban, szakértői tanulmányok készültek, illetve egy belvárosi közvélemény kutatás is készül.

Kiemelte a közösségi tervezés jelentőségét, szükségességét, ezen belül pedig a koncepcionális, hosszú távú gondolkodás igényét a belváros megújításában, ahol jelenleg a projekt/pályázat-alapú gondolkodás dominál.

Fontos lenne az emberi lépték, a használat mint szervezőelv előtérbe kerülése, a várost használók célirányos kiszolgálása. A tapasztalatokból kiemelte, miért szeretik a belvárost az itt lakók, majd vázolta a lehetséges jövőképeket. A jelen tendenciák folytatódása, ad hoc, kollázs-szerű beavatkozások a jelen állapot konzerválódását, a kiüresedés folytatódását jelentheti.

Ennél pozitívabb lehetőség lehet a kisvárosi közösség fenntartása széleskörű közszolgáltatási-kereskedelmi ellátottsággal, illetve a harmadik a fejlődő belváros kisvárosias szerepkörökkel, a turizmus, kultúra, látogatók felé nyitással.

A Kossuth Lajos utcában a csillapítás mellett fontos a szolgáltatófunkciók elérhetősége, ellátása, és a nagyvárosias beépítés ellensúlyozása.

Utalt a zöld sétány fontosságára a Tóth József utcától a Szent István térig, a városházát érintve, kis terek láncolataként.

Kiemelte a kerület értékeinek megjelenítését a belvárosban, így a társadalmi, kulturális tevékenységeket, a művészetek, kultúra fontosságát, a moziépület ilyen irányú hasznosítását.

A történelmi mag esetében lehetőség az élő múzeumi negyed, a borászati és történelmi hagyományok előtérbe helyezése. Fókusz lehet a Duna-parti lejutás erősítése, gyalogos-kerékpáros irányok.

A központi mag esetében a mindennapos használat társadalmi, kulturális, szabadidős lehetőségei lehetnének a meghatározóak.

Néhány javaslat:

  • a Kálvária előtti üzlet elbontása,
  • a belvárosi kínai üzlet közösségi tulajdonba kerülése,
  • a Törley kastély kertje hozzáférhetővé tétele,
  • a Kossuth Lajos utca arculati tervei közösségi elfogadtatása,
  • a Promontor vendéglő városképi problémája kezelése,
  • a villamos- és buszmegálló épület elhelyezése a városi főtér érdekében.

*****

Ezt követően moderált vitára került sor a megjelentek véleménye, javaslatai összegyűjtése érdekében, Péterfy Ferenc és Sain Mátyás részvételével, akik a Közösségfejlesztők Egyesülete részéről szakértőként vesznek részt a projektben.

Itt rögtön kitűnt, hogy a megjelentek zömét a forgalmi helyzet változása, a Mária Terézia utca kétirányúsítása érinti leginkább – már a jelen forgalmi terhelés is elviselhetetlen számukra. A Mária Terézia utca esetében további terhelést jelent a vasúti zaj.

A lakók számára is egyértelmű, hogy nagyon nehéz egy elfogadható helyzetet kialakítani forgalmi-közlekedési szempontból. Felmerült a Duna-part mint zöldövezet megnyitása, a hozzáférhetőség.

Az átmenő forgalmat lehetőség szerint a 6-os útra kell terelni, ennek egyik eleme a Vágóhíd utcai le- és felhajtás megteremtése a 6-os útra.

A Mária Terézia utcán a nagy buszforgalom önmagában egy terhelés, reggel egyirányban 56 busz megy itt el óránként. Csillapítás, sebességmérséklés kell az egész belvárosban. A kétirányúsítást ellenezték a megjelentek.

Fontosnak tartották a kastélyok térsége megnyitását a köz számára. A belvárosi közterületek állapotát sérelmezték (elhanyagoltság, hajléktalanok).

Az átmenő forgalom mérséklésére forgalomtechnikai terveket, alternatívákat kellene készíteni (például a közösségi és az egyéni közlekedés szétválasztása, alagút építése a Városház tér, Leányka utca között, illetve körforgalom a Tóth József utcánál a vasúton való átemeléssel).

A BKK-nál folytatott lakossági konzultációkon kitűnt, hogy a BKK nem ragaszkodik a jelenleg érvényes koncepcióhoz, a kétirányúsításhoz, azt az önkormányzat kéri.

A két vasútvonal lehetőségei kihasználatlanok, kevés elővárosi vonat áll itt meg, amikkel percek alatt be lehet jutni Kelenföldre. Konszenzus volt abban, hogy a kisvárosias hangulatot, környezetet kell helyre állítani, és az átmenő forgalmat radikálisan mérsékelni kellene.

Szó esett a folyamatban lévő és vége felé járó, a belvárosban élők, ide járók körében végzett közvéleménykutatásról, ami egy háromszázas mintát jelent, részletes, személyes kitöltésű kérdőívvel. Ennek eddigi részeredményeit ismertette Schütt Margit elnökségi tag és a Tomori Pál Főiskola megjelent hallgatója, akik a felmérést végzik.