Megsemmisítették a Duna-parti kerékpárút építését elutasító határozatot

2014. november 27-i határozatával az OKTVF megsemmisítette a KDVKTF elsőfokú határozatát, amely szerint a a Kastélypark utca, valamint a 6-os út kereszteződése és a Duna gátja között tervezett kerékpárút létesítésére engedély nem adható.

A Főfelügyelőség az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

A 6. számú fõút és a Duna látképe a XXII. kerületi Harbor Parkban található egykori víztoronyból

A 6-os út túloldalán futna a Duna-menti kerékpárút

Részlet a kerékpárút-saga újabb fejezetéből:

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a KTF: 694-3/2014. számú, 2014. március 27. napján kelt határozatával – előzetes vizsgálati eljárás keretében – megállapította, hogy a Budapest XXII. kerület, Kastélypark utca, valamint a 6. számú főút és a Duna folyam gátja közötti kerékpárút (Budapest XXII. kerület, 232322, 232323/4, 232324, 232325, 232327, 232328, 232329, 232330, 232332, 232333/2 és 232333/3 hrsz.) létesítésére engedély nem adható.

A határozattal szemben a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (1221 Budapest, Városház tér 11.; a továbbiakban: Fellebbező} – törvényes határidőn belül, az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetve – jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben az alábbiakat adta elő.

1.

Kifogásolta az elsőfokú határozat megállapításait és indokait

  • Álláspontja szerint a megismételt eljárásban nem a korrigált nyomvonal alapján történt a táj- és természetvédelmi szempontú állásfoglalás, valamint döntés kialakítása. E tekintetben kifejtette, hogy a megismételt eljárás során az erdészeti hatóság szükségesnek tartotta a kerékpárút pontos nyomvonalának megismerését, ezért a Fellebbező elvégeztette a 9A erdőrészlet határainak pontosítását és ez alapján korrigált nyomvonalat készítetett. Az erdészeti hatóság pedig a korrigált nyomvonal alapján állapította meg, hogy a korrigált nyomvonal nem érint erdőt, ezért ezen nyomvonal esetében az erdőt káros hatás nem éri. Az erdészeti hatóság ezen megállapítását kimondó, X1V-G-033/00480-7/2013. számú szakhatósági állásfoglalását nyomtatott és elektronikus formában is megküldte a Felügyelőségnek, azonban az elsőfokú határozat indokolásából az derül ki, hogy a Felügyelőség a korrigált nyomvonalszakaszt tartalmazó dokumentumot nem küldte meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak (a továbbiakban: Nemzeti Park), és maga sem vizsgálta.
  • A határozat a Duna és ártere nevű Natura 2000 terület jelölő élőhelyei és fajai között nem a hatástanulmányban, hanem a jogszabályban megjelölt fajokat, közösségi jelentőségű élőhelytípusokat sorolta fel.
  • Álláspontja szerint a kerékpárút nem veszélyezteti a Natura 2000 terület természetvédelmi általános és specifikus céljainak megvalósulását, továbbá a határozat nem támasztja alá ezen célok esetleges veszélyeztetését.
  • A kerékpárút nem közelíti meg a vízpartot 15 méteres sávban, ezért nem veszélyezteti a közönséges hód háborítatlanságát.
  • Előadta, hogy a hatástanulmány a kerékpárútnak a Natura 2000 terület jelentőségének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatását vizsgálta, és nem prognosztizálta, hogy a kerékpárútnak jelentős hatása lenne ezen fajokra, élőhelytípusokra, illetve a jelentős hatás a határozat indokolásában nincs alátámasztva.
  • A Nemzeti Park 4932/2/2012. számon adott természetvédelmi kezelői véleménye nem a korrigált útvonalra vonatkozott.
  • Kifejtette, hogy a tervezett kerékpárút mindvégig a Natura 2000 terület határtérségében halad, szerves belső részeket nem érint, értékes részeket nem választ el a centrális részektől.
  • A kerékpárút nem jelenthet fokozott veszélyt a kétéltűekre, mivel azok este illetve alkonyatkor mozognak, míg a kerékpárosok nappal.
  • A kerékpárút nyomvonalával érintett ingatlanok nem minősíthetőek a közösségi jelentőségű hidegvérű állatfajok fontos szaporodási helyeinek.
  • A határozatban hivatkozott vöröshasú unkának – a kerékpárút nyomvonalával érintett ingatlanokon – nincs állandó élőhelye, szaporodási helye, ezért tartós állománya a területen nem alakulhatott ki, tehát előfordulása nem bizonyított.
  • Előadta továbbá, hogy a nyomvonal nem érinti a J4 puhafás ligeterdők (91E0) kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípust, és a Natura 2000-es területen fakivágás sem fog történni, ezért a biológiailag aktív felület csökkenése nem okoz jelentős hatást a Natura 2000 területen.

2.

A kialakított nyomvonallal kapcsolatosan előadta, hogy annak meghatározása során kiemelt szempont volt a természet védelme, a Natura 2000 területek érintettségének elkerülése, igénybevételének maximalizálása. Más nyomvonal kialakítására pedig – a természeti adottságok és egyéb befolyásoló okok miatt – nem volt lehetőség.

3.

Kifejtette, hogy a tervezett kerékpárút az Európai Kerékpárút Hálózat (Euro Velo) EV6 útvonalának, azaz a Folyók útvonalának a része. Ez a nyomvonal mintegy 3.656 km hosszú és több ország területén áthalad. Az EV6 legnépszerűbb szakasza a Duna menti kerékpárút, amely négy országot érintve (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország) halad a Duna mellett.

Az EV6 kerékpárutat pedig a Kormány a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011. (XI. 8.) Korm. határozat 3. bekezdése értelmében kiemelt állami fejlesztésnek tekinti.

*****

A fentiekben előadottak és a beruházás nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségére, valamint közérdekűségére figyelemmel a Fellebbező elsődlegesen azt kérte, hogy a Felügyelőség saját hatáskörben változtassa meg a döntését.

Másodlagosan pedig – amennyiben az elsődleges kérelemnek a Felügyelőség nem adna helyt – a másodfokú hatóság változtassa meg olyan módon az elsőfokú határozatot, hogy a beruházást engedélyezze.

A másodfokú eljárás során rendelkezésre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg.

A Fellebbező megbízásából az SKS Terv Mérnökiroda Kft. (1062 Budapest, Székely B. utca 12/B.) 2012. szeptember 6. napján benyújtotta a Felügyelőségre a Budapest XXII. kerület Kastélypark u. 6. sz. főút és a Duna folyam gátja közötti kerékpárút előzetes vizsgálati dokumentáció és Natura 2000 hatásbecslés című tervdokumentációt, és előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte.

A Felügyelőség előtt 2012. szeptember 7. napján, KTVF: 49031/2012. számon megindult az előzetes vizsgálati eljárás, amelynek során a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékeltének 87. c) pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles.

A Felügyelőség a lefolytatott eljárás során a 2013. február 28. napján kelt, KTVF: 7338-1/2013. számú határozatával megállapította, hogy a tervezett kerékpárút létesítésére táj- és természetvédelmi szempontból engedély nem adható.

A határozattal szemben a Fellebbező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, így az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) előtt 14/5176/2013. számon megindult a másodfokú közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a Főfelügyelőség 14/5176-24/2013. számú, 2013. szeptember 19. napján kelt végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette, a Felügyelőséget pedig új eljárás lefolytatására utasította.

A Főfelügyelőség a 14/5176/2013. számú végzésében megállapította, hogy az elsőfokú határozat vízügyi műszaki, természetvédelmi, zajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból megalapozott, azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága, mint az eljárásban részt vett másodfokú szakhatóság, szakhatósági állásfoglalásában a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága elsőfokú szakhatósági állásfoglalását megsemmisítette, mivel az elsőfokú szakhatóság nem tisztázta teljes körűen a tényállást.

Mindezekre tekintettel tehát a Főfelügyelőség arra utasította a Felügyelőséget, hogy az új eljárás során szerezze be a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság 04.4/1197-5/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra figyelemmel – kiadott szakhatósági állásfoglalást.

A fentiek alapján a Felügyelőség a 2013. szeptember 26. napján megindította a megismételt előzetes vizsgálati eljárást, amelyről értesítette az ügyben érintetteket.

Tárgyi eljárás során megállapításra került, hogy annak lefolytatásához szükséges a beruházással érintett, helyrajzi számmal megjelölt ingatlanok és azok tulajdonosainak táblázatos felsorolása, ezért a Felügyelőség KTVF: 7338-11/2013. számú végzésében a fentiek benyújtására szólította fel a Fellebbezőt, amely a végzésben foglaltaknak a teljesítési határidőn belül eleget tett.

A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat, amelyek az alábbi szakhatósági állásfoglalásokat adták:

  • Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve BPR/021/02466-3/2013. számmal – közegészségügyi szempontból – hozzájárult a kerékpárút létesítéséhez;
  • a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: Erdészeti Igazgatóság) XIV-G-033/00480-7/2013. számmal hozzájárult a kerékpárút létesítéséhez;
  • a Budapesti I. Számú Földhivatal Földmérési és Földügyi Osztálya 10057/3/2013. számmal – termőföldvédelmi szempontból – hozzájárult a kerékpárút létesítéséhez.

A Felügyelőség KTVF: 7338-16/2013. számmal az eljáró hatóság kijelölése ügyében eljárást kezdeményezett Budapest Főváros Kormányhivatalánál, mint a Fellebbező jegyzőjének felügyeleti szervénél, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja szerint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a Fellebbező jegyzője az illetékes hatóság, vele szemben pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § (5) bekezdésébe foglalt kizáró ok áll fenn.

Tekintettel arra, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalától ezen megkeresésre válasz nem érkezett, a Felügyelőség KTF: 694-1/2014. számmal ismételten megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalát.

Budapest Főváros Kormányhivatala BPB/007/01560-3/2014. számú végzésével Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának Jegyzőjét jelölte ki, amely XXII-89-2/2014. számmal – előírásokkal – járult hozzá a kerékpárút létesítéséhez.

A Felügyelőség ezt követően meghozta a KTF: 694-3/2014. számú elsőfokú határozatot, amelyben megállapította, hogy a Budapest XXII. kerület, Kastélypark utca, valamint a 6. számú főút és a Duna folyam gátja közötti kerékpárút (Budapest XXII. kerület, 232322, 232323/4, 232324, 232325, 232327, 232328, 232329, 232330, 232332, 232333/2 és 232333/3 hrsz.) létesítésére engedély nem adható.

A Fellebbező ezen határozattal szemben nyújtott be – törvényes határidőn belül, az igazgatási szolgáltatási díjat a Felügyelőség felhívására, utólagosan megfizetve – fellebbezést, amelyet a Felügyelőség – az ügyben keletkezett iratokkal együtt – felterjesztett a Főfelügyelőséghez.

Forrás: kdvktf.zoldhatosag.hu


Kapcsolódó korábbi cikk a honlapon:
Duna-parti bejárás szerdán a tervezett kerékpárút helyzetének áttekintésére
Nem ad engedélyt a környezetvédelmi hatóság a kerékpárútra a Kastélypark utcától kifelé
Kastélypark utcától Érd felé tervezett kerékpárút környezetvédelmi hatósági eljárása